„Először vettem részt élménypedagógiai képzésen, számomra teljesen ismeretlen volt az élménypedagógia mondanivalója. Óráról órára, napról napra egyre jobban világossá vált, hogy miről is szól ez az egész képzés. Sokszor olyan feladatokkal találtam magam szemben, amiről azt hittem, hogy nehéz és néha lehetetlen lesz a megoldása az adott időn belül. Ennek ellenére nem csak hogy sikerült megoldanom, de egy óriási élményt is nyújtott. Megtanultam, hogy nem feltétlenül a siker a fontos, hanem hogy hogyan jutok el a sikerhez úgy,, hogy azt élvezzem. A trénerem hatalmas tárgyi tudással rendelkezik, amiből a legtöbbet tudta nekem, nekünk átadni. Rengeteg új dolgot tanultam, amit ha nem is pontosan úgy, de picit átdolgozva, leegyszerűsítve, nagyon nagy hasznát tudom majd venni az oktatásban. Megtanultam, vagy legalábbis belátást kaptam abba, hogy hogyan is kell, lehet egy-egy fajta játékeszközt több ezer módon alkalmazni azzal a tudattal, hogy megint valami újat adok át a tanulóimnak. Nagyon sokféle játékot tanultam, ami elsősorban nekem okozott egy olyan élményt, amire igazán nem is számítottam. Ezt az élményt szeretném továbbadni, megtapasztaltatni a tanítványaimmal is. Nagyon örülök annak, hogy végre eljutottam ide és biztosan mondhatom, hogy megfertőzött engemet is az élménypedagógia. Törekedni fogok arra, hogy ez az érzés itt ne álljon meg, szeretnék többet, többet és még többet megtudni róla. Terveim között szerepel, hogy következő évben is részt vegyek a képzésen.”
Horváth Erika (Nagytábor, 2019)
