Bibliai keretű élménypedagógiai képzésnek adott otthont Somorja
A foglalkozásokat Bányai Sándor és Demjén Izabella tartotta. Lendületük, dinamizmusuk és kimagasló szakmai tudásuk mindenkit lenyűgözött. „Ittuk minden szavukat és figyeltük mozdulataikat, hiszen mindannyian kiváncsiak voltunk arra, mit is rejthet a képzés címe „Megtanítalak téged az útra, amelyen járj“.
Nem csalódtunk. Megtanultuk a saját élményen alapuló módszerek használatát, időnként kiléptünk saját komfortzónánkból, kerestük a kihívásokat a játékra, majd annak alapos feldolgozására és a visszajelzéseket is megosztottuk egymással. Fejlesztettük kognitív és szociális kompetenciáinkat és problémamegoldó tevékenységekkel is ismerkedtünk” – sorolja Komzsik Diana, hozzátéve, hogy az óvodapedagógus kolléganők nagyon jól érezték magukat, az estéket is együtt töltötték el.
A beszámolót készítette:
Iski Ibolya
Somorja (Szlovákia) 2023. szeptember 14.
Az igazi élménypedagógia nem az élményalapú tanulásról, hanem az élményalapú nevelésről szól. A Kalandok és Álmok akkreditált továbbképzés már tizenöt éve elérhető a pedagógusok számára, mégis sokan nem ismerik. Innovatív Pedagógia rovatunk következő cikkében Bányai Sándorral, a Pécsi Tudományegyetem címzetes docensével, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezető trénerével beszélgettünk arról, hogy mit jelent az igazi élménypedagógia, kikkel dolgoznak együtt és miért van ennek a módszernek létjogosultsága a mai köznevelésben.
„Ezt a szép bőröndöt tele fogom rakni, s mivel nem akarok mindig ott maradni, amikor megszólal majd a vekkeróra, átváltom napomat mától szebbre, jóra!” Ez az idézet Aranyosi Ervin Álomutazás című versében olvasható. A versrészlet kiválóan megragadja a Kalandok és Álmok pedagógusoknak szóló, akkreditált továbbképzés lényegét, melyet Bányai Sándor és csapata immár több mint 20 éve tart. A harmincórás képzés keretében számos feladattal, játékkal töltik meg a pedagógusok „bőröndjét”, melyet, ha bevisznek a hétköznapi munkájukba, bizony szebbé, jobbá és tanulságosabbá tehetik vele az óráikat. Ha pedig a bőrönd tartalmát egyetlen szóval kellene összefoglalni, azt mondanánk: élménypedagógia. Az élménypedagógia az a módszer, melyet a képzést vezető csapat minden foglalkozásán alkalmaz. De tévedés lenne azt hinni, hogy a Kalandok és Álmok csak egy újabb akkreditált képzés és csak a pedagógusoknak szól.
Sándor arra a kérdésre, hogy kire alkalmazható ez a módszer, azt felelte: „az élménypedagógiai módszer óvodáskorúaktól a szépkorúakig alkalmazható és mi alkalmazzuk is”, majd nagy hangsúllyal hozzátette: „nyilván életkori sajátosságokat figyelembe véve, korcsoportonként más célkitűzésekkel tartjuk a foglalkozásokat”. És ez igaz is, hiszen – bár a fő profiljuk a pedagógus-továbbképzés – sok éve tartanak foglalkozásokat óvodásoknak, iskolásoknak, tantestületeknek, és öt éve már a Református Egyház nyári Bárka Táborain is részt vesznek. Rendkívüli hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtalálják az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkozási módokat, így, hogy óvodásoknál a rövidebb gyakorlatokat, kamaszoknál a kalandosabb feladatokat helyezik előtérbe, amelyek alkalmanként magasabb fizikai aktivitást igényelnek – szabadtéren, ha lehet, erdő vagy tó partján tartják a foglalkozásokat – az idősebbeknél pedig akár egy asztalt körülülve végzik a gyakorlatokat.
Az élménypedagógia módszerét a Kalandok és Álmok két trénere, Kovács Nikoletta és Bányai Sándor Pittsburghben, a Pressley Ridge ösztöndíjasaként ismerhette meg sok évvel ezelőtt. Ez az alapítvány 190 éve foglalkozik veszélyeztetetett és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, és a módszer is elsősorban ezen gyerekek támogatásának céljából alakult ki. Az élménypedagógiát (experiential education), amely tapasztalati úton történő nevelést jelent, a Kalandok és Álmok 2004 óta használja. Itt nem valamilyen tevékenységalapú tanóráról van szó, vagy tevékenységalapú tudásátadásról. Az élménypedagógia nevelésről és nem tanításról szól. Bár sokan használják ezt a kifejezést manapság, az igazi élménypedagógia nem tudást ad át, hanem megtapasztaltat és nevel a cselekvéseken keresztül. A módszer másik fontos mozzanata emellett a feldolgozás. Tehát nemcsak tevékenykednek, hanem a tevékenységet, a tapasztalatszerzést minden esetben közös feldolgozás követi, melyet facilitátor vezet. Tehát nem egy spontán tevékenységről van szó, hanem céltudatosan megtervezett, felépített nevelési folyamatról. A Kalandok és Álmok Szakmai Műhely fő célját ennek kapcsán pedig Bányai Sándor ekképp fogalmazta meg: „A céljaink ugyanazok most is, mint régen: önállóan gondolkodó, felelős és szabad állampolgárok nevelése. Ezt szeretnénk szolgálni minden táborunkkal, rendezvényünkkel, ezt célozzák a pedagógusoknak megtartott akkreditált továbbképzéseink is.”
A gyerekek az élménypedagógiai foglalkozásokon olyan tapasztalatokat szereznek, amelyeket a későbbiekben a tanterem ajtaján kívül is használni tudnak. A pedagógusoknak pedig segítség lehet ez az önismeretben és a komfortzóna elhagyásában is, hiszen a képzés során nem kivetítőn nézik meg, hogyan kell egy játékot játszani, hanem elvégzik a feladatot, azért, hogy tudják, hogy mit él át a gyerek a játék közben. A foglalkozások másik sajátossága még, hogy – az életkori sajátosságoknak megfelelően – keretmesébe vannak illesztve a feladatok, mely azt a célt szolgálja, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen belépni és benne maradni a történetben. Ez azért is nagyon fontos, mert sok esetben halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek vesznek részt a gyakorlatokban. Nekik a figyelmük szétszórtsága miatt, a társakkal való viszony vagy pont ennek a viszonynak a hiánya miatt nem könnyű jelen lenni vagy aktívan bekapcsolódni a folyamatokba. A vezetőtréner ezt így fogalmazta meg: „Az élménypedagógia alapvetően kimozdít a komfortzónából, ezeket a feladatokat nem mindig könnyű megcsinálni. Itt nem lesz azonnal sikerélmény vagy felcsattanó taps. Akár kudarcokon keresztül is vezethet az út. De természetesen a kudarcokból is tanulni kell, hiszen a kudarc is az életünk része, nem lehet anélkül felnőni.”
A fentiek mellett ezen a képzésen a résztvevők – életkoruktól függetlenül – még egy nagyon fontos dolgot megtanulnak: konkrétan azt, hogy hogyan kell csapatban együtt dolgozni, mert az élménypedagógiának csapatépítő-jellege is van. Szinte mindegyik gyakorlat legalább páros kommunikációs helyzetre épül, de van, hogy csoportoknak, és van, hogy az egész osztálynak kell együtt dolgoznia. A feladat elmondása után a résztvevők először megtervezik, hogyan hajtják végre a feladatot, ily módon már rögtön a feladat elején megtapasztalhatják azt, hogy bizony többen többféleképpen értelmezhetik ugyanazt a hallott szöveget. Többek között emiatt is van, hogy a résztvevőknek általában együtt kell tervet készíteni a feladat megoldására és együtt kell megoldani is azt. Ebből kifolyólag együtt fognak hibázni, együtt fogják újra megpróbálni. Közös lesz a siker és ha úgy alakul, közös lesz a kudarc is.
Arra a kérdésre, hogyan épül fel egy foglalkozás, vannak-e ismétlődő elemei, Bányai Sándor nem egy tematikát kapott elő a táskájából, vagy kezdte el sorolni annak részeit – „Bevezetés, Gyakorlat, Feldolgozás, Levezetés” –, hanem egy konkrét feladaton keresztül mesélte el, hogy mi is ezeknek a foglalkozásoknak a lényege. Elmondta, hogy a feladatokhoz mindig nagyon egyszerű eszközt választanak, olyat, amely nem szab anyagi korlátokat a megvalósításnak. Jelen esetben egy filctoll, rákötve madzagok. Először ezt a „varázstárgyat” kell megkeresni a tanteremben. Ezt követően elbeszélgetnek arról, hogy mire lehetne használni, ha nem filctoll lenne. Ezután azt a feladatot kapják a gyerekek, hogy egy asztalra rögzített papírra rajzoljanak egy napot úgy, hogy nem lehet a filctollhoz hozzáérni, csak a madzagokat foghatják, és ily módon közösen mozgatva a filcet, kell egy nagyon egyszerűnek tűnő rajzot készíteni. Ha belegondolunk, igazából ez a rajz nem is olyan egyszerű, hiszen számos problémát vet fel: merre álljon a napocska, kire mosolyogjon, hogyan állják körbe az asztalt. De itt még nincs vége a feladatnak. Ezután le kell tenniük a filctollat és meg kell tervezniük, át kell beszélniük, hogyan fognak a lapra egy házat rajzolni úgy, hogy nem szólalhatnak meg. Ez is komoly tervezőmunkát igényel. Ha a ház elkészül, akkor ismét leteszik a filctollat, és ismét megbeszélik, hogyan fognak mellé egy fát rajzolni úgy, hogy mondjuk három gyereknek be van kötve a szeme, és csak egy beszélhet, konkrétan az, aki irányít. Ha pedig a fa is elkészült, akkor leülnek és megbeszélik a feladatot, de nem arról beszélnek, hogy hány ablakot rajzoltak, miért nem mosolyog a nap, vagy hogy a fa egyik ága kicsit hosszabbra sikeredett. Arról beszélnek, hogy hogyan kommunikáltak, ki irányított, hogyan tudták elfogadni a másik vezetését, vagy hogy mivel tudott egy-egy résztvevő hozzájárulni a feladat megvalósításához. Tehát egy élménypedagógiai feladat egyedi lépéseket követ, a könnyebbtől a nehezebb felé haladnak, mindig egy kicsit nehezítve, növelve a teherbírást, de csak annyira, hogy megvalósítható legyen a gyakorlat, csak ne legyen könnyű. Minden esetben van tervezés a gyakorlat előtt és van feldolgozás a végén. Bányai Sándor összefoglalásként így fogalmazott: „Alapjában véve ugyanarra épül valamennyi gyakorlat: a fokozatosságra, a tervezés-végrehajtás-feldolgozás monoton körére, amely attól nem lesz monoton, hogy a facilitátor mindig megnöveli a kihívás szintjét, ezáltal újra és újra kimozdítja a résztvevőket a komfortzónából.”
Ezek után talán már nem is annyira kérdés, hogy miért számít az élménypedagógia innovációnak annak ellenére, hogy már 20 éve tartanak akkreditált képzéseket a pedagógusoknak. Innovatív, nemcsak a sajátos feladatai miatt, hanem amiatt is, mert ez a módszer, illetve ez a képzés a legegyszerűbb tárgyi eszközökkel, a nevelést és a problémamegoldást teljesen más megvilágításba helyezve színesíti a pedagógusok eszköztárát, a gyerekeknek pedig játékos formában az élethez és a hétköznapokhoz ad útbaigazítást. Egyszerűnek tűnő, ám mégis mérvadó problémákra ad választ, mint a kudarctűrés, a másokkal való feladatmegoldás, a tervezés, a megoldás keresése az egyre nehezedő feladatokra. S miközben a pedagógusok játszanak és tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogyan lehet egy-egy feladatot bevinni az iskola falai közé, más információkhoz is hozzájutnak: feszegethetik a saját határaikat, saját kudarctűrésüket, és megtapasztalhatják a kollégáikkal való együttműködést valami teljesen más nézőpontból, és ezek a tapasztalatok, melyeket egy képzés során szereznek a felnőttek, vagy egy tanóra vagy egy tábor keretében a diákok, mind olyanok, amelyekre ma is szükség van a köznevelésben.
Vágóné Ugró Szilvia
2023. május
Visszajelzés egy csapatépítő programról
Kedves Andi és Sanyi!
Ezúton is szeretnék visszajelzést adni nektek az október 15-i csapatépítő tréningünkről.
Andi személye nyitott, derűs, elfogadó személyiség. Szakmailag maximálisan felkészült, a legnagyobb tudatossággal, hozzáértéssel, a kitűzött célok figyelembevételével építette fel a tréning folyamatát. Emellett a spontán alakult helyzetekre is minden esetben értő figyelemmel, a lényeget megragadva, építő módon reagált.
A dolgozói részvétel önkéntes volt. A közösség 42 tagjából 22-en vettek részt a programon. A távol maradók egy (kisebbik) része nem szeretett volna részt venni, másik része az elmaradó őszi szünet folytán szabadságát szerette volna kivenni, egy harmadik hányad pedig betegség miatt nem tudott részt venni. A közösség tagjai egyöntetűen aktívan, nagy lelkesedéssel vettek részt a feladatokban. Már az első pillanatoktól kezdve vidám, derűs befogadó volt a hangulat.
A kitűzött célok várakozásunkon felül megvalósultak! Nem hittük volna, hogy ennyi minden belefér 4 órába. Az tagóvodavezetőnk a föld fölött szárnyalt és lelkemre kötötte, hogy csak pozitív visszajelzéseket adjak nektek. A legfőbb cél: „az összekapcsolódás, a pozitív közös élmény, az együtt töltött minőségi idő, ezáltal az összetartozás, a csapatszellem erősítése, mindez egy könnyed, vidám, feszültség levezetős programon keresztül”, maximálisan megvalósult. Számos potenciális részcélt jelöltünk meg, melyek közül elégedettek lettünk volna, ha csak 1-2 megvalósul a rendelkezésre álló rövid időben. Örömmel tapasztaltuk, hogy a fő cél mellett az alábbiak is megvalósultak:
– nyitottság, őszinteség erősítése;
– rugalmasság, más nézőpontok felfedezése;
– egymás különbözőségének elfogadása, empatikus képesség, tolerancia erősítése;
– az egyéni és közös értékek megfogalmazása.
A felkérő levélben a következőket fogalmaztuk meg:
„Akkor lennénk elégedettek, ha a kollégák visszajelzéseik alapján tartalmas, kellemes élményekkel gazdagodnának, melyek során megtapasztalnák a kooperatív gondolkodás és az egymással összehangolt feladatmegoldás erejét, rálátnának egymás- és a közösség értékeire. Szeretnénk, ha új lendületet kapnának a jövőbeni egyéni- és közös feladatok megoldásához.”
Elégedettségünk alátámasztásaként összeállítottam a kollégák helyszíni visszajelzéseiből egy kis kivonatot. Íme:
– tanulás egymástól;
– elvetett magok, melyek majd kikelnek;
– kulcsok egymáshoz;
– az emberek új arcainak megismerése, bolyongás az emberi lélek labirintusában;
– feltöltődés, új játékok, melyek levihetők a gyerekekhez is;
– csapatként működés, együttlét érzése, tanulás egy lelki-szellemi vezetőtől;
– jó, hogy sokan voltunk;
– a mindennapokat is így élem meg, egész nap csapatépítőn vagyok ;
– úgy megyek ki innen, mint a képen a fiú a szálló buborékokkal;
– mindenkihez közelebb kerültem;
– voltak pozitív és negatív élmények is;
– elégedettség, összekapcsolódás, egy húron pendülés;
– egy irányba húzunk, köszönöm, hogy felülhettem a közös körhintára;
– sosem volt ilyen élményben részem, békesség, szeretet;
– elgondolkodás, kezdem megismerni a csapatot, mindenki visz haza gondolatot;
– mindenki a szívében melegséggel, jó érzéssel megy haza, mint a gyertyafény;
– pozitív energiák gyűltek össze;
– kinyílt a világ, boldogan megyek haza, felhők felett fogok szárnyalni;
– klasszikusság, játékosság;
– a nap meglepetése, öröme, hogy ilyen sokan együtt voltunk, összerendeződtünk, egymás színességének megismerése, szép színek, belső béke és intuíció színei;
– lazaság, élvezettel megtapasztalni minden színt, teljes szívvel beletenni magam, ilyen szeretnék lenni;
– Liget ovi, mint összetartó egység a világban, bármi történik is odakint, ékszerdobozban vagyunk.
Végül a kedvenceim:
– pozitív energiát küldtünk az univerzumba, ami világít majd, mint a csillagok;
– VILÁGBÉKE – ez a program szlogenjévé vált…
Végszóként szeretném veletek megosztani saját gondolataimat. Ez a program úgy kellett ennek a csapatnak, mint egy falat kenyér. Számomra is utólag derült ki, hogy ehhez hasonló kezdeményezés az elmúlt 20 évben biztosan nem volt ebben az intézményben. A dolgozók lelkesedése pillanatnyilag óriási, és biztosítottuk őket, hogy a csapatépítés folytatódik, melybe reményeink szerint minél többen becsatlakoznak.
Köszönjük szépen Sanyi a szervező munkádat, és hogy a tőletek megszokott szakmai színvonalban bízva most sem ért minket csalódás….sőt!
Andi, neked pedig köszönjük a személyedet, a jelenlétedet, a szakmaiságodat. Szívesen foglak ajánlani bárkinek!
Üdvözlettel:
Lehoczky Judit
Veresegyház, 2022. október 15.
A Pécsi Tudományegyetem III. éves tanító szakos hallgatói 2022. október 3-án az IGYIC (Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum) egyik munkatársának, Bányai Sándornak a műhelyfoglalkozásán vettek részt – Dr. Szabó Ildikó beszámolója.
Bányai Sándor az élménypedagógia jeles és elhivatott képviselője. A foglalkozás bevezetéseként azt a pedagógiai meggyőződését osztotta meg velünk, miszerint a frontális, e tekintetben hagyományos munkaforma nem alkalmas arra, hogy a tudás megszerzését segítse, támogassa. A komfortzónánkból való kilépés képessége és készsége nagyon fontos a tanulás folyamatában. Tulajdonképpen a konstruktív pedagógia is ezt hirdeti; Bányai Sándor ezen túl azonban még az együttműködésre is külön hangsúlyt helyez az ismeret megszerzésében. A meglévő ismereteikre építve újak megszerzése, a – Vigotszkij-féle – proximális zóna feltérképezése az egyes tanulóknál fontos feladata a pedagógusnak. Akkor lesz képes ilyen képességfejlesztésre, ha abban maga is jártasságot szerez. Ezért praktikus ötleteket próbáltunk ki a két és fél órás foglalkozás során.
A résztvevőknek először magát a feladatot kellett megtalálni, mely a terem több pontján elrejtett borítékokban volt. A legnagyobb kihívást jelentő elvárás az volt a csoport számára, hogy megtervezzék: hogyan fognak dolgozni, hogyan oldják meg közösen, adott idő alatt a feladatot. A feladat során egy szöveget kellett rekonstruálni a borítékokban található utasítások, részletek alapján. Az utasítások között volt puzzle, építőkockákból szó kirakása, mérőlécekből szöveg illusztrálása stb. Mindegyik együttműködést kívánt a csoportok tagjaitól.
A rekonstruált szöveg Mészöly Ágnes Szabadlábon című regényének részlete. A műhelyfoglalkozás végén a résztvevők megismerték, kezükbe vették a kötetet.
A magyar műveltségterületesen számára tartott „Irodalomtanítás és tantárgypedagógia” kurzusra látogatott el Bányai Sándor. A foglalkozás kiváló lehetőséget biztosított a hallgatók, illetve a workshopon résztvevő külsős kollégák (gyerekkönyvtárosok és gyermekirodalmi szakemberek) számára, hogy olyan módszertannal ismerkedjenek meg, mely egy kortárs szerzőt, művet közelebb tud hozni a gyerekekhez. Köszönjük színvonalas műhelymunkát, a jó hangulatú együttlétet!
A beszámolót készítette:
Dr. Szabó Ildikó
tudományos főmunkatárs
A játék hihetetlen ereje – gondolatok egy élménypedagógiai képzés margójára
„Többet megtudhatsz másokról egy óra játékkal, mint egy év beszélgetés alatt.” „Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.” Ha végiggondoljuk Platón és Schiller szavait, bizony sok igazságot találunk benne. Valahogy kicsi korunktól kezdve ösztönösen belénk van kódolva, hogy játszunk, csak aztán az évek előrehaladtával mégis egyre kevesebbet tesszük ezt, pedig nagy szükség lenne rá. Ugyanis a játék tanít, fejleszt, motivál, inspirál, élményt ad és még számos pozitív hatása van.
Néhány héttel ezelőtt aKalandok és ÁlmokSzakmai Műhely 30 órás akkreditált élménypedagógiai alapozó képzésén jártam és 3 napot végigjátszottam, most pedig az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat, gondolataimat hoztam el Nektek, mindazoknak, akiket érdekel, hogy mi is az élménypedagógia, mire használható, mit ad egy ilyen képzés és mennyivel több leszel, ha elvégzed.
Vargacz Alexandra, a Felelős Szülők Iskolája ügyvezetőjének írása
Egy résztvevői beszámoló a Petőfi Irodalmi Múzeum Vadlazac című sorozatában a „Játék és olvasóvá nevelés – A szövegértés interaktív formái” című alkotóműhelyéről
„A Vadlazac-sorozat harmadik eseményén is igazán mindent beleadtak a közreműködők: az előadások után a tanulságos közös játék során a vállalkozó szellemű résztvevők óriási kihívásokkal küzdöttek meg, még különböző meseszereplők bőrébe is belebújtak. A workshopon Bányai Sándor élménypedagógus és Körömi Gábor drámapedagógus avatta be az elmélet és a gyakorlat részleteibe a jelenlévőket.
Harmath Artemisz bevezetője és programismertetése után Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetője tartotta meg előadását Élménypedagógiai kalandok – szövegfeldolgozás és szociális kompetenciafejlesztés címmel.
Bányai Sándor először is „képbe helyezte” a közönséget az élménypedagógia terén, ellentétbe állítva azt a közoktatásban kiemelt szerepet játszó formális tanulással, ahol a tudását átadó pedagógus személye a meghatározó.
Az élménypedagógia ezzel szemben a tapasztalati tanulást előtérbe helyezve főleg arra törekszik, hogy olyan kereteket teremtsen, amelyek közt a gyerek tanulhat.
Az élménypedagógia elsősorban a szociális kompetenciákat fejleszti, amelyekkel a gyerek alkalmasabbá válik az együttműködésre, arra, hogy kezdeményezzen, vállaljon felelősséget a saját tanulásáért, olyan folyamatokban vegyen részt, amelyek nélkülözhetetlenek a tanítási, tanulási folyamatban, és még inkább nélkülözhetetlenek, ha kilép az iskola keretei közül.
A gyerekek a tervezés, a végrehajtás és a feldolgozás hármas egységében járják be a tapasztalati tanulás körét, azzal a céllal, hogy maguk tervezzenek, úgy, hogy a facilitátor beavatkozása minimális legyen. A közös végrehajtást feldolgozás követi, ami segít elmélyíteni, leszűrni a tapasztalatokat, hogy azok olyan élménnyé és tudássá váljanak, amelyek az adott szituáción kívül is hasznosíthatók. Az élménypedagógia a feldolgozás segítségével fejleszt, nem hordoz közvetlenül tananyagot, de más és több, mint a játék.”
„Hátránykompenzáció szeretettel és élménypedagógiával – ez az, amit célul tűzött ki a Magyarországi Református Egyház Bárka tábora a Kalandok és Álmok Szakmai Műhellyel közösen. Bányai Sándor trénert, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetőjét kérdeztük a részletekről…
…Adódik a kérdés, hogy valójában mit lehet elérni egyetlen hét alatt azokkal a gyerekekkel, akik az év többi napján nagyrészt merőben más hatásoknak vannak kitéve.
– A legfontosabb megmutatni nekik, hogy létezik olyan gyerek-felnőtt kapcsolat, amely a bizalmon, elfogadáson alapul, amelyben nincs büntetés, nincs számonkérés. Sajnos nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy az iskola nem befogadó szellemben kezeli ezeket a gyerekeket. Persze nagyon nehéz őket így kezelni: ők nem jó tanulók, nem jó magatartásúak, hanem égetnivaló, rosszcsont csibészek. Sokszor nagyon súlyos magatartászavarral küzdenek – nem csupán apró csínyekről van szó, hanem komoly, szándékos szabályszegésekről. Az a dolgunk, hogy ne mondjunk le róluk, ne taszítsuk őket abba, hogy ezen az úton menjenek végig. Azt hat nap alatt is fel lehet villantani, hogy van másik lehetőség. A fiatalnak meg kell ismernie, bele kell kóstolnia, hogy van esélye egy jobb életre.”
A győri élménypedagógiai képzésünkön készült interjú a Kisalfödben:
„Az igazi élményekhez nem kell net”
„Továbbképzést hirdettek Győrben pedagógusoknak. A módszer élménnyé teszi a tanulást és megmutatja a gyereknek, hogy az igazán izgalmas kihívásokhoz nem kell internet…”
D. Pusztai Andrea
kisalfold.hu
/2019.04.23/
„Élménypedagógián innen, komfortzónán túl”
.
„Miről kell szólnia az oktatásnak a 21. században? Semmiképpen sem a tiltásokról, inkább az élményekről, a tanulási igény felkeltéséről és az életszerű helyzetekről. Bányai Sándor tréner kolozsvári előadásán jártunk.
Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai tréner, felnőttképzési menedzser, szabadidő-szervező és persze közoktatási szakértő: röviden ennyit tudtunk meg róla a felkonferálásból, különben a funkciók felsorolása eltartott volna az előadás végéig. Aki nem lehetett jelen a Sapientia kétszáznyolcvan résztvevővel zsúfolt – és nemrég Hunyadi Mátyásról elnevezett – aulájában, az élő közvetítésen keresztül nevethetett együtt a közönséggel a már az első pár percekben elsütött poénokon.
A címhez (Pedagógusok a komfortzónán túl) idomulva, az előadó leemelte a fejéről kalapját, ezáltal jelképesen ő is kilépett szokásos szerepéből. Bár megfogadta, hogy ez alkalommal nem fog semmilyen játékot kitalálni, hanem unalmas, hosszú körmondatokkal fogja untatni a jelenlévőket, ez a résztvevők szerencséjére nem így történt…”
„Idén már második alkalommal választották az élménypedagógiai továbbképzés helyszínéül a mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskolát a Kalandok és Álmok Nagytábor szervezői.
A Kalandok és Álmok szakmai műhelyt pedagógusok és gyerekekkel dolgozó szakemberek alkotják, amely közel 20 éves múltra tekint vissza – kezdte Bányai Sándor, élmény- és kalandpedagógiai tréner, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely alapítója,
amikor arról kérdeztük, miért és hogyan érkeztek a Homokhátság szívébe, Mórahalomra…”
„A Csillagocska Családnap első napján, pénteken négy órától Bányai Sándor tartott élménypedagógiai foglalkozást nagyváradi, mezőtelki, szatmári, zilahi és szilágypaniti óvodák pedagógusainak.
Péntek délután megfordult a kocka: a gyerekek helyett az óvó nénik játszottak és ügyeskedtek, persze mindezt azért, hogy a későbbiekben tapasztalataikat felhasználhassák és átadhassák tanítványaiknak. A pedagógusok a foglalkozáson olyan ügyességi játékokban vehettek részt, amelyek az egymásra való odafigyelést, a másikkal való együttműködést célozták meg, de amelyek a koordinációs képességeket is igénybe vették. Az udvaron zajló labdajátékok alatt ugyanakkor a szeles időjárási körülményt is le kellett küzdeniük, ami sokszor nehezítő tényezőnek számított….”
János Piroska Erdély Online
weblapja
/2017. 06. 19./
„A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Partiumi Oktatási és Módszertani Központja évközi továbbképző programot tartott február 3–5. között Bihar megyei pedagógusok számára. A helyszín a nagyváradi Ady Endre Líceum kis tornaterme volt…”
„Az elmúlt hétvégén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Partiumi Oktatási és Módszertani Központon keresztül háromnapos élménypedagógiai képzést szervezett a nagyváradi Ady Endre Líceumban, melyen 50 pedagógus vett részt szerte a megyéből…”
„Azt mondják a tapasztaltak, hogy egy gyerekkel sok gond van, ám minden fáradságos pillanat megéri. Kíváncsi lennék, mit mond erről egy olyan szülő, akinek gyermeke az átlagnál jóval több figyelmet igényel. Nem is hinnénk, milyen sok hasonló fiatal él akár a közvetlen környezetünkben is. Van vidékünkön két olyan hely, ahol az ezekkel a gyermekekkel való munkát nemhogy teherként, de megannyi örömöt és csodát magában hordozó szolgálatként élik meg az ott dolgozók. Ez a két intézmény a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) által működtetett Nefelejcs és Élim Fogyatékkal Élők Rehabilitációs Központja. Előbbi Mezővári és Borzsova között, míg utóbbi – melyről a következő sorokban szólnék – Hetyen község szélén található. A gyermekekkel való munka nagy felelősség, különösen hatványozódik az elvárás, ha sérült gyermekek neveléséről, fejlesztéséről beszélünk. A KRE rehabilitációs központjaiban szolgálatot tevők nagy szeretettel végzik feladatukat. Számukra nyújtott segítséget az a négynapos képzés, melyet szeptember 22. és 25. között tartottak a hetyeni központban. A csütörtökön kezdődő tréningre 24 résztvevő érkezett, akik fogyatékkal élő, problémás vagy éppen roma gyerekek integrálásával foglalkoznak. A képzést két anyaországi tréner, Bányai Sándor (Kalandok és Álmok Szakmai Műhely, vezetőtréner) és Nagy Orsolya (fejlesztőpedagógus) vezette. Mint ahogyan, azt a képzésvezetők is elmondták, az egyik legnagyobb kihívást az jelentette számukra, hogy úgy a kezdőknek, mint a már képzett animátoroknak, trénereknek tudjanak újat mutatni, hiszen a csapatban mindkét oldal jelen volt…”
„Játék(á)ban él (az élménypedagógia)” címmel készült interjú Bányai Sándorral. A interjú készítője Ambrus Melinda, aki maga is elvégzett egy élménypedagógiai képzést, így igencsak felkészült kérdésekkel állhatott elő.
„Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai tréner, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely alapítója, az élménypedagógia magyarországi meghonosítója sokakat bevezetett már a cselekvésen keresztüli tanulás tudományának izgalmas világába. A hosszú bemutatás szükséges, mert még a képzéseit elvégzők sem tudják mind Sándor titulusait, hiszen ők főként kalapos, de korántsem vaskalapos facilitátorként, azaz folyamatvezetőként ismerik, aki sajátos humorával, magával ragadó stílusával örökre megnyeri az élménypedagógiának azt, aki hajlandó kimozdulni a korfontzónájából…”
„A vöröskereszt orahovicai gyermeküdülője adott otthont a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma által szervezett hétvégi továbbképzésnek. A magyar szakos és magyarul oktató tanárok, anyanyelvápoló pedagógusok és óvónők egy élménypedagógiai képzésen vehettek részt a magyarországi Kalandok és Álmok Szakmai Műhely munkatársainak vezetésével…”
Micheli Tünde
Új Magyar Képes Újság
/2016. 04. 22./
Arany Horváth Zsuzsanna egy teljes napot töltött a képzésünkön, hogy saját tapasztalatai alapján írhasson érdemi információkat!
Íme néhány részlet a cikkből.
„Királyi mákos rétes”
„Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem”, mondja Kung FuCe. Ennél precízebben nem is lehetne összefoglalni az élménypedagógia lényegét. Amit pár napja Bányai Sándor szakmai vezetővel, trénerrel tapasztalhatott meg a baki Göcsej Kapuja Általános Iskola Garamvölgyi György igazgató vezette tanári kara, valamint a vendégeik.
„A gyermekek és a fiatalok fejlesztésének egyik leghatékonyabb terepe a játék”, szögezi le a továbbképzést bonyolító Kalandok és Álmok Szakmai Műhely szemlélete, hozzátéve, a felnőttek (pedagógusok, szociális és közművelődési szakemberek), kortárs segítők, animátorok is csak akkor fogják tudni a játékot a fejlesztés eszközeként használni, ha a saját élmény szintjén ismerik azt….”
„…Mit ad a gyereknek az élménypedagógia? Reális önismereten alapuló önbizalmat, a kihívás élményét, az észszerű kockázatvállalás képességét, a kitartást, kudarctűrést, a siker kezelésének képességét, a döntéshozás
és felelősségvállalás képességét. önelfogadást. Az élet szépségét.”
Arany Horváth Zsuzsanna
Zalai Hírlap Online
/2016. 02. 09./
„Harmadik alkalommal gyűltek össze az almásfüzitői gyerekek 2015. november 25-én, hogy részt vegyenek a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodája szervezésében, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely közreműködésével megvalósuló élménypedagógiai foglalkozáson a helyi Petőfi Sándor Kulturális Szabadidőközpont és Könyvtárban.
A foglalkozást a megszokottól eltérően most két helyszínen zajlott: a kisebbekkel Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetője, az idősebb korosztállyal pedig Kákay Viola és Zombori Tamás, Bányai Sándor két tanítványa töltött el egy izgalmakkal teli, játékos
foglalkoztató délutánt…”
Szénási Szimonetta
Nemzeti Művelődési Intézet
Komárom-Esztergom Megyei Irodájának honlapja
/2015. 12. 01./
„2015. november 18-án a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodája szervezésében, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely közreműködésével ismét élménypedagógiai programon vettek részt az almásfüzitői iskolások. Az összegyűlt gyerekek Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetője segítségével az első fél órában bűvészekké válhattak, akik képesek egy kimetszett kárpitdarabból különféle tárgyakat varázsolni…”
Szénási Szimonetta
Nemzeti Művelődési Intézet
Komárom-Esztergom Megyei Irodájának honlapja
/2015. 11. 20./
„2015. november 4-én Almásfüzitőn folytatódott a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodájának szervezésében az élménypedagógiai foglalkozássorozat Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetőjének közreműködésével.
Az előzőleg Héregen három alkalommal megrendezett játékos fejlesztést hangsúlyozó program következő állomásán, az almásfüzitői Petőfi Sándor Szabadidőközpont és Könyvtárban összegyűlt általános iskolás gyerekek tapasztalhatták meg, hogyan válhat egy játék egyszerre élménnyé és tanulságos feladattá…”
Szénási Szimonetta
Nemzeti Művelődési Intézet
Komárom-Esztergom Megyei Irodájának honlapja
/2015. 11. 06./
„Kalandok és álmok – élménypedagógiai képzés Beregszászban”
Kép forrása: Kárpátalja.ma hírportál
„Játszva tanul az ember – tapasztalhatták meg ezt a sokat emlegetett klisét mindazok, akik november 29–30-án élménypedagógiai és csapatépítő jellegű képzésen vettek részt Beregszászban. A képzést Bányai Sándor és Demjén Izabella tartotta, akik a Református Zsinati Iroda megbízásából és a helyi ifjúsági vezetők felkérésére vezettek be néhány főiskolás és gimnazista fiatalt az élménypedagógia izgalmas világába.”
„2015. november 16-án a Szeben megyei történelmi egyházak képviselői élménypedagógiai továbbképzésen vettek részt a Magyar Református Egyház Zsinati Iroda, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely, valamint a Medgyesi MADISZ jóvoltából. A jó hangulatú és eredményes képzést tartotta Bányai Sándor és Demjén Izabella. A részvevők a medgyesi történelmi egyházak vezetői, Szeben megyei református lelkipásztorok, valamint a Medgyesi MADISZ munkatársai és Laci bácsi, a helyi unitárius közösség lelkes tagja, de egy játék erejéig a balázstelki lelkipásztor úr kisfiai is velünk játszottak.”
„A Királyhelmeci Református Egyházközség, a magyarországi Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete felkérésére, egy, az Európai Unió által is támogatott, határon átnyúló együttműködési programban vesz részt. A program célja, hogy a gyermekek és fiatalok körében egyre gyakoribbá váló erőszak – akár iskolán, osztályközösségen belül – megelőzésre kerüljön. E cél eléréséhez az élménypedagógia módszere is segítséget nyújthat, amely módszerrel, valamint az erőszak megelőzésére irányuló feladatokkal e program keretében több pedagógus, lelkipásztor, gyermekekkel foglalkozó szakember ismerkedhetett meg az elmúlt hónapokban.
A képzési program és az iskolán belüli foglalkozások megvalósulását követően projektzáró konferenciára kerül sor 2015. június 6-án (szombaton) 9:00 órai kezdettel a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, amelyre a szervező egyházközség szeretettel hívja a pedagógusokat, lelkipásztorokat, gyermekekkel foglalkozó szakembereket. A zárókonferencián, élménypedagógiai szakmai napon, a programban résztvevő helyi, magyarországi és kárpátaljai trénerek műhelyfoglalkozásokat is vezetnek majd, amelyeken az élménypedagógia módszerével, az iskolai oktatásban jól használható játékokkal ismertetik meg a jelenlévőket.”
Szlovákiai Református Keresztény Egyház
Zempléni Egyházmegye weblapja
/2015. 05. 22./
„Május 15–17 között évközi továbbképző programra került sor az Erdőhegyi Iskolában. A képzést az RMPSZ Arad Megyei Szervezete pályázta és szervezte meg, Matekovits MihályRMPSZ-elnök és Kiss Anna titkár irányításával. A képzésen minden Arad megyei magyar oktatási intézményben tanító pedagógus részt vehetett. Pedagógusok – óvónők, tanítók, tanárok – érkeztek Aradról, Ágyáról, Bélzerindről, Feketegyarmatról, Kisperegről, Nagyiratosról, Nagyvarjasról, Nagyzerindről, Pécskáról, Simonyifalváról, Vadászról, és természetesen jelen voltak az Erdőhegyi Iskola pedagógusai is.”
Sime Judit iskolaigazgató
Nyugati Jelen.com
/2015. 05. 18./
„Alig három hónap van hátra július 21-ig, amikor a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó ismét megnyitja kapuit. A programok készülnek, a szervezők fáradhatatlanul munkálkodnak.”
„Akik már évek óta munkálkodnak azon, hogy minden egyes Csillagpont meghatározó élmény legyen a részvevők számára, örömmel fogadták az új munkacsoport-vezetőket, önkénteseket. Ezt az ismerkedős hangulatot az este további részében Bányai Sándor tette különlegessé, akinek keze alatt lassan csapattá formálódtak az egymásnak addig idegen, félszeg tagok. A jól bevált, már-már unalmas ismerkedős körök helyett az élménypedagógia adta a csapatépítés alapját. A szervezőknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk játékos formában, amitől egyre oldottabbá vált a társaság. Az élménypedagógia effajta módszereivel és Sándorral a Csillagpontra látogatók is találkozhatnak majd.”
Magyar Református Egyház
reformatus.hu
/2015. 04. 27./
„2015. április 10-én a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium balassagyarmati székhelyintézménye megdöntötte tavalyi 24 órás „Ridens Kaland Maraton” rekordját.
A Bányai Sándor által vezetett Kalandok és Álmok Szakmai Műhely irányításával immár 25 órán át tartottak az élménypedagógiai foglalkozások és személyiségfejlesztő játékok…”
„Képzéssel az iskolai erőszak ellen – Kárpátalján is” címmel megjelent egy cikk, az Uvia Youth projekt keretein belül megrendezett egyik képzésünkről.
„Az erőszak megértése és megelőzése fiatalok körében címmel március 6. és 8. között képzést szervezett a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ). A háromnapos programnak a Nagyberegi Református Líceum adott otthont…”
Kárpátalja.ma hírportál /2015. 03. 11./
„Gyerekekkel foglalkozó szakembereknek tartanak Deregnyőben élménypedagógiai képzést azzal a céllal, hogy felismerjék és megoldást tudjanak találni a környezetükben észlelt erőszak megelőzésére és kezelésére.”
Hírek.sk /2015. 01. 08./
„Élménypedagógiai szakmai nap – zárókonferencia”
„Új magyar rekord született Nyírjesben”
„Képzéssel az iskolai erőszak ellen – Kárpátalján is” címmel megjelent egy cikk, az Uvia Youth projekt keretein belül megrendezett egyik képzésünkről.
