Oktatási tippek otthonra

Szerző Szilvia Demján

Oktatási tippek otthonra

Mindenható-e a távoktatás? Ezt a témát járjuk körbe a napokban, különös tekintettel arra, hogy mi van a távoktatáson túl…Talán a szabad játék? Tekintsük át a kérdést trénerkollégánk és munkatársunk Páll Gábor írása nyomán!

„Otthonoktatás vagy szabad játék?
Oktatási tippek alsósoknak járvány idejére

Tegnapi cikkünkben összeszedtünk néhány praktikus tippet ahhoz, hogy hogyan álljunk neki a távoktatásnak. Ezt folytatjuk most egy újabb cikkel, ami az alsó tagozatosokkal való foglalkozást segíti. Célunk a tudás megosztása, biztatunk mindenkit, hogy reflektáljon, amire vendégszerzőknek is örömmel adunk lehetőséget. Páll Gábor írása.

Sok kisgyerek most azt gondolhatja

„juhé, szabadság, nem kell iskolába menni!”

„Hetekig otthon a gyerekem, hogy lesz belőle így önálló, kiegyensúlyozott, okos felnőtt?” Ezt a kérdést nem szabad elbagatellizálni, hiszen rengeteg szülőben megfogalmazódhat ilyesfajta aggodalom kimondva vagy kimondatlanul. Arra próbálok most rávilágítani, hogy milyen pozitív lehetőségeket rejt magában a mostani válsághelyzet. Vágjunk is bele!

A gyerekek alapvető szükséglete a játék, ezen belül is nagyon fontos nekik a szabad játék. Tudod, amikor gyerekkorodban egész nap kint fociztál a mezőn, és két hátizsák jelentette a kaput. Vagy amikor órákig fogócskáztatok, bunkert építettetek, családosat/tanárosat/tűzoltósat (szerep) játszottatok. Mi történik ezeknek a játékoknak a során? A gyerekek flow élménybe kerülnek: elvesztik az időérzéküket, teljesen átadják magukat a tevékenységüknek. Szeretik ezt, mert saját maguk uraivá válnak, ők irányítanak, ők választhatják meg, hogy mit szeretnének csinálni. Ők azért csinálják, mert ezt élvezik, de van itt még egy másik dolog is.

„A tanulás.”

Ezeken a játékokon keresztül tanulnak meg rengeteg mindent. Nem csupán a szociális kompetenciáik fejlődnek (kommunikáció, együttműködés, konfliktuskezelés, empátia, elfogadás, kompromisszumkészség stb.), hanem rengeteg más is. Tanulnak közben:

  • matematikát (hány darab falevelet gyűjtöttem? hogyan osszam el a kacsáknak szánt száraz kenyeret, hogy mindegyiknek egyenlően jusson?),
  • természetismeretet (az milyen madár? milyen gyorsan megy egy csiga? hova viszi a morzsát a hangya?),
  • nyelvtant és irodalmat (a Mikulásnak írt levelemet hogyan írjam meg? és a Mikulást nagy M betűvel kell írni?)

…és még bőven lehetne sorolni.

Ami még fontos, hogy a formális oktatás során tanultakat a gyerekek a játékuk közben nagyon jól tudják feldolgozni, beépíteni. Lényegében ilyenkor rengeteg megszerzett tudást alkalmaznak, gyakorlatba ültetnek, sokszor teljesen öntudatlanul.

„Oké, és mit tegyünk mi, felnőttek?”

A legfontosabb, hogy hagyjunk bőséges teret a szabad játékuknak. Ne szóljunk bele, ne korlátozzuk feleslegesen. Ezzel az új helyzettel is ezen keresztül tudnak a legjobban megküzdeni.

Teremtsünk tanulásra és játékra alkalmas tereket. Legyen egy csendes szoba, ahol sok és különböző könyv van, amiket olvasgathatnak. Például: mesekönyvek, olvasókönyvek, meseregények vagy bármi, ami az érdeklődésükhöz kapcsolódik. Interaktív tér is legyen, ahol lehet legózni, építőkockázni, kreatívkodni. Itt szabad hozzáférés legyen színes ceruzákhoz, papírokhoz, ollókhoz. És ha megoldható, akkor legyen szabad kinti tér, itt is sok játékra hívó eszközzel: homokozó, frizbi, falevelek, botok, fű, focikapu, kerékgumi, ugrókötél stb.

Készüljünk fel előre a biztonságra. Az udvarról az általunk veszélyesnek ítélt dolgokat távolítsuk el. Benti terekben is zárjunk el mindent, ami potenciálisan sokkal több veszélyt jelenthet a gyereknek, mint amennyi előnyt, tanulási helyzetet. Segíthet, ha egy-egy dolognál végiggondoljuk: ez most mekkora kockázattal jár? Ne féltsük túlzottan a gyerekeket, hiszen az ellenállóképességük a komfortzónából való kilépéssel erősödik majd. Inkább készüljünk az esetleges balesetekre, legyenek sebek kezeléséhez szükséges eszközök (fertőtlenítőszer, sebtapasz stb.). Adott tevékenységhez készüljünk hozzá való biztonsági előkészületekkel, például kerti tűzgyújtásnál legyen egy vödör víz a közelben.

Beszélgessünk velük, tegyünk fel kérdéseket és keressünk választ a saját kérdéseikre. Meglepő lehet, de rengeteg előírt tananyag kapcsolódhat a gyerekek játékához. Ha valamilyen kérdés felmerül, azt akár ott helyben beszéljük meg. Ha nem tudunk azonnal választ adni, akkor végezzünk közös kutatómunkát: keressünk rá az interneten, nézzünk videókat, olvassunk könyvekben utána. Hagyjunk lehetőségeket a további kérdésekre, hiszen minél jobban megismerünk valamit, annál több irány nyílik ki az adott témában.

Csináljunk közös napirendet. A biztonságos keretek otthon is nagyon fontosak, viszont nem szükséges „iskolásat” játszani, hiszen egy merőben más helyzetben lesznek a gyerekek. Közösen beszéljük meg, hogy hogyan lenne a nap egyszerre szórakoztató és produktív számára. Rögzítsük, hogy ezt közösen betartjuk. Nap végén elmesélhetjük, hogy ez hogyan ment, legközelebb mire lenne érdemes figyelni. Az egész nap rendelkezésre áll, így nem szükséges a reggeli időszakba besűríteni a hagyományos tananyagokat, ezeket kellemesen szét lehet osztani.

Játékosítsunk. Nem csupán a szabad játék működik, hanem az is, ha játékosan tanítunk klasszikus iskolai tantárgyakat. A játékosítás sokszor nagyon egyszerű dolog, bármiből lehet csinálni valamilyen kézzel fogható játékot, amivel megtanulhatunk valami újat. Nem kellenek hatalmas kreatív energiák. Viszont már vannak online eszközök is hozzá bőségesen, ilyen például a learningapps vagy a geocaching. Előbbi egy olyan felület, ahol különböző szókeresőket, párosítós, legyen ön is milliomos stb. jellegű edukáló játékokat lehet használni. A gyerek is készíthet saját maga ilyeneket (ebből nagyon sokat tanul), viszont már rendelkezésre állnak szakemberek által kidolgozott, tantárgyakra lebontott anyagok is. A geocaching pedig egy kincskeresős játék, amit a szabadban lehet csinálni. A legtöbb helyszín megközelíthető autóval, és utána egy rövid sétával megtalálható a kincs. A honlapon rengeteg információ található az adott helyszínről, ezt érdemes lehet felolvasni a gyerekeknek. Lehet adott tananyaghoz is keresni releváns ládákat (helyszíneket). Ezek a helyek sokszor nem forgalmasak, ezért járvány szempontjából alacsony a kockázat, de azért nem árt előre gondolkodni.

Csináljunk valódi dolgokat. Sok gyerek szeret sütni, főzni, vagy besegíteni anyukának, apukának a pénzkereső munkájában. Ezekben is rengeteg tanulási lehetőség rejlik.

Csináljuk azt, amit szeretünk csinálni. Ha valamiért lelkesedünk, az ragadós lehet. Vigyünk a gyerekeknek olyan lehetőségeket, amiket mi magunk is imádunk. Lehet ez autószerelés, csillagászat, történelem, puzzle stb. Vonjuk be a gyerekeket is ezekbe, meséljünk nekik róluk, adjunk nekik lehetőséget kipróbálni, kérdezni, játszani.

Záró gondolatként:

” lehet hibázni. „

Nem lesz mindig egyszerű, idő kell ahhoz, hogy átálljunk egy teljesen új helyzetre. Kutakodjunk, tájékozódjunk, és a legfontosabb: merjünk segítséget kérni! Számtalan online csoport kezdett alakulni, ahol segítenek egymásnak az emberek. Vegyük ezeket igénybe, kérdezzünk, osszuk meg a saját tudásunkat.

„Mindenkinek sok sikert és kitartást!”

Páll Gábor

A szerző pedagógus és interkulturális szakember, magántanuló-csoportban mentortanár, a Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának tagja.”

Az eredeti cikk itt olvasható!

Páll Gábor